Hétköznapok kategória bejegyzései

Műanyagok szelektíven - na de melyiket?

Ha te is elkötelezettje vagy a fennartható jövőnek, a környezettudatosságnak és a szelektív hulladékgyűjtésnek, úgy ahogy én, valószínűleg érdekel is, vajon mit lehet újrahasznosítani és mit nem. Már csak azért is, hogy ne dolgozzunk a konyhában feleslegesen.

Az emberek egy része környezettudatos, de ezek közül is vannak jó páran, akik csak "műanyag - papír - fém" elvet követnek, pedig ezek közül is ezerféle van. A cím alapján az alábbiakban a műanyagokról lesz szó.

Műanyagok

Általános iskolai kémiaóráról ismerősen cseng korunk egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb találmánya a műanyag névre keresztelt kőolajszármazék. Nehezen képzelhető el nélküle az életünk, de épp annyi vita, tévhit és probléma övezi. Főleg a hulladékkezelésüket - ami legtöbbször nincs, ez a gond. Pedig a műanyagok jó része újrahasznosítható. Az iskolából még rémlik talán, hogy rengeteg féle műanyag létezik, mind különböző célra, talán még az is megvan, hogy két-három betűs rövidítéseket kaptak: PP, PET, PE, satöbbi. Az már végképp az alma mater homályába veszik, hogy pontosan mi is a nevük, legfeljebb arra emlékszünk, hogy "polivalami". És valóban, polietilén, polisztirol, polikarbonát. Hogy az olyat ne is említsem, hogy akrilnitril butadién sztirol. Micsoda nyelvtörő kifejezések, hát hogy lehetne ezeket megjegyezni?

Szelektív gyűjtés. De hogyan?

Ez sem újkeletű, rémlik olyan tévképzet, hogy ezeket valami sárga színű kukába kell gyűjteni. Talán még az is, hogy érdemes a szennyezetteket elmosni, de inkább csak elöblíteni. Tehát nem kell nekiesni mosószerrel, üvegkefével, vagy mosogatógéppel, ezek teljesen szükségtelenek.

Vannak, akik műanyak-műanyag alapon mindent bedobnak. Tiszta vagy sem, valóban csak műanyag-e vagy sem (esetleg műanyag és valami más kombinációja), újrahasznosítható-e vagy sem.

De mit tegyen a földi halandó, ha még ezt a kissé bonyolult feladatot, mint a műanyagok újrahasznosítása, szeretné sokkal hatékonyabban és környezettudatosabban végezni?

Ez nem is annyira bonyolult, mint elsőre gondolnánk. A műnyagok 90%-a csomagolási műanyag, ezeken elvben kötelezően, gyakorlatilag inkább nagyrészt megtalálható egy körkörös háromszög, valamint a két-három betűs rövidítés.

Viszont, amit lehet eddig nem figyeltél, vagy nem vettél észre, többnyire (de sajnos ez sem mindig) egy számjegy is van a háromszögben. Ez az igazi varázslat. Bár a számokból sok van, neked mindössze hármat kell megjegyezned és profi műanyag újrahasznosító leszel.

Műanyag típusok, újrahasznosítás

Amennyiben a kérdéses műanyagon megtalálható a szám, neked csak a 3, 6 és 7 számjegyeket kell fejben tartani. Ezek ugyanis nem újrahasznosíthatóak, a fenti ábrán ezek pirossal vannak jelölve:

  • 3 - PVC (polivinil-klorid)
  • 6 - PS (polisztirol)
  • 7 - egyéb

Ha bármelyik másik műanyag jelölést találod és nem kombinált anyag (pl. fémmel sajtolt, gőzölt), hanem tényleg csak műanyag, nem tudsz mellé lőni: mehet a szelektívbe. És még csak a poszt elején említett furcsa poli-kezdetű szavakat se kell megjegyezni.

Kivételek, tévhitek

Nyilván mint mindig, van kivétel, tehát nem minden használható újra, ami annak látszik. Kivételekből is felsorolhatatlanul sok van, csak két, saját tapasztalatból látott tévképzetet sorolnék fel.

A polisztirol hab, amit a hétköznapi életben csak hungarocellként hívunk, a 6-os számot viseli, ez nem újrahasznosítható, ne dobjuk a sárga kukába (sajnos ennek ellenére sokszor látom).

A CD, DVD lemez anyagát ugyan sokan ismerik: polikarbonát: rendkívül ellenálló műanyag, ebből készülnek még napszemüvegek, rendőrségi pajzsok és sok más, műanyag burkolatok (pl. lámpa, elektromos/elelktronikus eszköz), olyan helyzetben használatos eszközök esetén, ahol az ellenállóság nagyon fontos. Nos, a CD egy része valóban ez, de sok más egyéb anyagot is tartalmaz, pl. fémeket, lakkot, festéket. Ezért, bár a fő anyaga műanyag, mégsem hasznosítható újra.

 

Bízom benne, hogy ezek után már nem fog fejtörést okozni egy műanyag csomagolóanyag sorsa, csupán megnézed az oldalát vagy az alját, a kis körkörös háromszöget, a rövidítést és a számkódot keresve, és már tudni fogod, hol a helye. ;)

A legegyszerűbb nyakkendőcsomó - half Windsor

Ritkán hordasz nyakkendőt és ha épp szükséges, akkor hosszú félórákat töltesz a próbálkozással, miközben a telefonodon Youtubereket követve próbálsz ihletet gyűjteni. Ismerős.

Én is sok videót láttam már nyakkendőkötésről, egy részük egyszerűen használhatatlan, mivel nem kellően illusztrálja a folyamatot.

Akkor jöjjön a világ legegyszerűbb nyakkendőkötése, ami ráadásul baromi jól néz ki. Kipróbáltam, tényleg ennyi, ahogy a csinos szőke hölgy a videóban csinálja. Ahogy a videó címe is mutatja, ez egy "half Windsor", tehát nem az a nagy, bumszli igazi "full Windsor knot", de sokszor ez nem is lényeges. Ez kevesebb hurokból áll és kisebb csomót eredményez, cserébe baromi egyszerű és az utómunka is könnyű, mire formára állítod a csomót.

Ennyi... tényleg mindössze két percet vesz igénybe. A legkomolyabb események (esküvő, nagy presztízsű esemény) kivételével nyugodtan használhatod ezt a csomót, akár egy állásinterjú, vagy egy céges karácsonyi összejövetel során is.

Kísért a múlt: 2 éve történt a Hableány-katasztrófa

2019. május 29-én, idén két éve történt a magyar hajózás utóbbi évtizedeinek legnagyobb hajókatasztrófája, melyben elsüllyedt a Hableány sétahajó, és áldozatul esett 27 ember.

Ami történt - nagyon röviden

Mivel anno is és még most is rengeteg írásos anyag lelhető fel a neten (igazából nagyon keresni sem kell), így nem írom le a történteket, csupán annyit, hogy egy májusi éjszakán Budapesten, a Dunán egy nagyobb hajó (MV Viking Sigyn) ütközött a nála kisebb, dél-koreai utasokat szállító sétahajóhoz, ami emiatt elsüllyedt. A 7 túlélőn kívül valamennyi utas és a 2 fős személyzet áldozatául esett a katasztrófának. Hosszú hetek keresőmunkája, majd összehangolt mentőakció keretében a hajó kiemelése következett, de egy áldozatot azóta is eltűntként tartanak nyilván.

A hajó most, 2 évvel a katasztrófa után

A népszerű urbex videós, Hajner Gyula kereste fel a 2 éve az újpesti kikötőben rostokló hajóroncsot és mutatta be megrázó felvételeken keresztül, milyen állapotban van a roncs ma, illetve azóta hogy kiemelték a Margit híd előtt a Dunából.

Mintha a Titanic fedélzetén járnánk: mindent elborít az iszap, törött berendezések mindenütt. Törött poharak, szerteszét heverő székek és mentőmellények, megrongálódott mosdó véste be magát a magyar katasztrófatörténelembe. A bontatlan borok és egyéb italok őrzik emlékét annak, mennyire hirtelen, váratlanul és kiszámíthatatlanul érte a baleset a hajó fedélzetén tartózkodókat.

Az áldozatokon már nem segít, de emléket állít számukra és visszarepít minket a 2 évvel ezelőtti hajókatasztrófához az alábbi film.

A videó nem tartalmaz korhatáros jeleneteket, de a nem túl távoli múlt miatt nyomasztó, felkavaró lehet egyeseknek.

A fenti videót készítő Hajner Gyula blogbejegyzése a videóval, képekkel, a történtekkel kapcsolatosan itt olvasható.

Vajon mit keres egy híd a pázsit felett? A Városliget titka

Aki járt már valaha a budapesti Városligetben, bizonyára feltűnt számára egy kicsinyke, látszólag funkció nélkül, a pázsit felett terpeszkedő kis híd.

Vajon mi lehet az oka, hogy érdemi feladat nélkül áll itt egy híd? Nem lepődöm meg rajta, ha már a kérdésre néhányan rögtön vágják is a választ. De biztos van olyan is, akinek vagy fel se tűnt eddig a híd (és emiatt a kérdés sem fogalmazódott meg benne), vagy egyszerűen csak nem tudják a választ.

Azon túl, hogy elárulom a választ, picit visszakanyarodunk időben addig, hogy ne csak megértsük, de el is képzeljük a kis híd eredeti szerepét. A kisföldalattival - Millenniumi Földalatti Vasút, mai nevén M1-es metró - kapcsolatos.

A városligeti kőhíd

 

A kisföldalatti felszíni szakasza

Ahogy a többi metróvonalaink, a kisföldalatti sem az eredeti kiépítésében, vonalán halad manapság. A maival ellentétben korábban volt felszíni szakasza is, akárcsak a 2-es metró Pillangó utcai megállója és a végállomás az Örsön.

A pályakorrekció előtt a Széchenyi fürdőnél volt a végállomás, de nem teljesen ott, ahol a mai megálló van (a tó átellenes oldalán, egy faépítményben), sőt, volt egy köztes állomás is az Állatkert előtt. Ez a két állomás képezte a kisföldalatti mára már megszűnt felszíni szakaszát.

A vágányok egyébként a Hősök tere után bújtak ki a földfelszín alól és egy balos, majd egy jobbos ívvel kerülték meg a Városligeti-tavat.

A kisföldalatti a Hősök terénél
Forrás: Fortepan / Fortepan

A kisföldalatti a Hősök terénél
Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal

 

Kőhíd a vágányok fölött

Mivel a földalatti vonala kettévágta a Városligetet, a gyalogosok részéről nem lett volna túl biztonságos, ha a vágányokon keresztül járnak át, ezért két híd is épült. Egy acélszerkezetes felüljáró az Állatkerttel szemben, ezt a rekonstrukció alatt elbontották. És megépült a tervezője után Wünsch-felüljárónak keresztelt kőhíd, ami most is ott áll. Tehát a kisföldalatti a Városliget szintjénél mélyebben, a tó mellett ezen híd alatt járt, a gyalogosok pedig testi épségük veszélyeztetése nélkül a hídon át járhattak az Állatkerti körút és a tó között.

Így jártak egykoron a szerelvények a híd alatt...

Szerelvény a Wünsch híd alatt
Forrás: Google

... és Így áll ma a híd, látszólag funkcióját vesztve

A városligeti kőhíd

 

A kisföldalatti rekonstrukciója és vonalának meghosszabbítása

A felszíni szakasz 1973-ban szűnt meg, amikor a vonalat teljesen felújították és meghosszabbították a mai végállomásig a Mexikói útnál. A felújítás során temették be a felszíni szakaszt, bontották el a legtöbb felszíni infrastruktúrát, szüntették meg a Dózsa György úton lévő régi kocsiszínt, kapott új állomást a Széchenyi fürdőnél (immár a föld felszíne alatt), és hagyták hátra eredeti funkcióját elvesztve, csupán műemlékként a gyalogos kőhidat.

 

Még néhány érdekesség és a felújítás teljes története

A Fentről.hu gyűjteményében találtam egy szuper légifelvételt, ebből kivágtam az ide vonatkozó részt (a teljes, nagyfelbontású légifelvétel ide kattintva érhető el). A kék vonal jelzi a Hősök tere után felszíni szakaszra váltó vonalat a tó körül, a piros téglalap pedig a kis kőhidat, ahol egyébként most is áll. A kép bal felső részén, hosszúkás szürke hasáb formájában megtalálható a Széchenyi fürdőnél lévő végállomási épület is.

A kisföldalatti felszíni szakasza a Városligetben
Forrás: fentről.hu

 

A felújítással gyakorlatilag csak a ma is látható felüljáró maradt meg, szinte minden mást elbontottak a felszíni szakaszból. Az egykori Dózsa György úti kocsiszín területe ma is létezik, de már teljesen más funkcióval.

A felújítás részletei, a korábbi vonal, a régi és az új terep összehasonlítása, és az egész történet egybefüggően megtalálható a Budapest elvesztett sínei weboldal ide vonatkozó cikkében, amely egyébként ezen poszt egyik forrásául is szolgált.

Fotók: Fortepan, Fentről.hu, Google | Szöveg: Hampage.hu, Wikipédia

Emlékezetes lerészegedés - mint A másnaposok a való életben

Egy hülye vloggerlány megmutatja nekünk, hogy ne végezd egy átmulatott éjszaka után - vagy legalábbis ne streameld az előre nem megjósolható végeredménnyel záruló züllést élő egyenes adásban az ismerőseidnek.

Az alábbi Twitter bejegyzés arról tanúskodik, hogy egy társaság miként fogyaszt el jó néhány "Mimosa" névre hallgató, számomra (legalábbis) ismeretlen italt. A videóban előbb mindenki jó kedéllyel közli az elfogyasztott italok számát:

This is me after x mimosas (Ez vagyok én x [db] mimosa után)

Aztán a végén már a videóból ki nem derülő köztes történések eredményét látjuk: az addig jó kedélyű hölgy arcát véresen, hiányzó fogakkal.

Hmm.. A hülyék köztünk élnek.

Valahol azt olvastam, végül visszapattintották az elmászott fogakat eredeti helyükre az állkapocsban. Akkor is csak gratulálni tudok.