Kép kategória bejegyzései

Balatoni nyaralás... 20 fokban?

Amikor februárban kiveszed a nyári szabadságodat júliusra, már szemeid előtt lebeg a felhőtlen napsütés, heverészés a vízparton, koktél szürcsölése, nyaraló embertömeg, végtelen időtöltés a szabadban, séta a naplementében. Ezzel kb mindannyian egyet is érthetünk. Aztán ahogy közeledik a váva-várt időpont, egyre izgatottabb leszel, egyre sűrűbben nézed az időjárásjelentést, és ha esetleg rossz időt ír, legyintesz, hogy

ó, hát még van idő, a meteorológusok se tudják biztosra ennyivel előre.

Aztán mikor megérkezel és beigazolódik, hogy tényleg rossz az idő, szintén nyugtatod magad, hogy majd akkor kirándulunk, meg ilyesmi.

Na, pont így jártam én is idén. Balatonföldvár, hétfőn még 32 fok, strandidő. Kedden hidegfront, eső, szél. Vasárnapig a szél rendszeres vendég volt, de az a kalapot lefújós, hideg, brr. Hát, voltak napok amikor már örültünk a 22 foknak, máskor hosszú gönc a 16 fokban. A strandidő az első nap kivételével már igencsak hanyagolt minket. Ilyenkor persze próbálsz kirándulni, így áthajózol Tihanyba, ami szép, csak a borzasztó erős, viharos szél a kedvedet is elrontja.

Vitorlások a balatoni naplementében

A fotó még tavaly júliusban készült a balatonföldvári kikötőben

Aztán egy idő után megbékélsz a helyzettel, nem örülsz, de nem is szomorkodsz. Hazajössz, otthon azt mondod: végre újra itthon. És megnézed a fényképezőgéped tartalmát: kb 20-25 fotó, míg tavaly ilyenkor 2-300 expó készült.

Rád ül a csalódottság egy nap erejéig, de túlteszed magad, mert újra dolgoznod kell. Vígasztal, hogy legalább pihentél, addig se melóval telt az az egy hét. Ilyenkor már kicsit inkább elpazaroltnak tűnik a benzin, az autópálya matrica. Nem fér a fejedbe, hogy hogyan lehetséges 6 totál pocsék nap egyhuzamban júliusban, amikor minden a globális felmelegedésről szól. Hisz nem egy-két napról van szó, hanem összességében, a jelenlegi előrejelzés szerint nyolcról. Aztán tudatosul benned, hogy hozzá kell az ilyesmihez is szokni, az időjárás lassan nyáron is lutri lesz. Sőt, egészen pontosan szélsőségek folyamatos harca. Hisz az elmúlt pár évből nem emlékszem olyan nyárra, ahol a 2-3-4 hetes, kellemes 28-30 fokok domináltak volna. Ellenben tisztán él a hosszú hetekig tartó 35-38 fokok hada, amit szélsőséges, brutális vihar oszlat el, hogy pár napig tartó 20 fokot követően fejesugrás következzen az újabb 35 fok feletti kánikulába. Mintha a kettő között nem lenne semmi.

Balatoni nyár, én így szeretlek...

Az enyészetre váró tolatómozdony

Még tavaly nyáron jártam az egyik réges-rég bezárt hazai cukorgyár területén, ahol az üres csarnoképületek, omladozó falak, parlagfüves udvar és az enyészet mellett egy valódi érdekességet is felfedeztem. Ez egy M28 (iparvasutakon A21) típusú, egykor szebb időnek is örvendő dízel tolatómozdony, ami minden bizonnyal a cukorgyár üzemelése során büszkén és boldogan mozgatta az anyagot az ipari létesítmény területén.

Ma már csak a rozsdásodó kasztni, megfakult fényezés maradt neki.

Tolatómozdony

Tolatómozdony

Kicsit túrtam a netet, és kiderült, hogy a 014-es pályaszámú igáslovon kívül még kettő ugyanilyen mozdony szolgálta a cukorgyárat itt. De azok nyomait nem találtam meg az ipari létesítmény területén

Talán egyszer méltó módon is nyugdíjba mehet és nosztalgiajárműként megújulva egy szebb környezetbe kerülve meséli a munkával töltött időket.

A tatai vár éjszakai pompájában

A tatai vár éjjel, kivilágítva az Öreg tó túlpartjáról impozáns látványt nyújt.

Tata Castle at night

A kép teljes felbontású, nagyítható változata ide kattintva érhető el.

Drukkerek harca a Népszigeten - Kispest vagy Újpest?

Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, néha a városi élet egy-egy szép, vagy vicces részleteit is megtapasztalhatja.

Az alábbi graffitin felületesen szemlélve nem egyértelmű, hogy a felirat Kispest vagy Újpest szeretne lenni, ám kis fantáziával és alaposabb vizsgálattal kirajzolódik a valóság: valaha, kezdetben Kispest volt a felirat (és mellette fekete színnel a 2018-as év is feltűnik), de egy másik fővárosi labdarúgócsapat drukkerének láthatóan nem tetszett és átjavította Újpestre (a nyomatékosság kedvéért csapata lila színével évjáratozta is: 2020). A kép a Népszigeten készült.

Így már érthető...

Kispest vagy Újpest?

A népszigeti Ganz Hajógyár romjainak nyomában

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

Ganz Hajógyár

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A kisebb csarnoképület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Az oldalfalak nélküli, magas épület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A nagy csarnoképület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

További képek

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

 

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

 

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu