Kép kategória bejegyzései

Az enyészetre váró tolatómozdony

Még tavaly nyáron jártam az egyik réges-rég bezárt hazai cukorgyár területén, ahol az üres csarnoképületek, omladozó falak, parlagfüves udvar és az enyészet mellett egy valódi érdekességet is felfedeztem. Ez egy M28 (iparvasutakon A21) típusú, egykor szebb időnek is örvendő dízel tolatómozdony, ami minden bizonnyal a cukorgyár üzemelése során büszkén és boldogan mozgatta az anyagot az ipari létesítmény területén.

Ma már csak a rozsdásodó kasztni, megfakult fényezés maradt neki.

Tolatómozdony

Tolatómozdony

Kicsit túrtam a netet, és kiderült, hogy a 014-es pályaszámú igáslovon kívül még kettő ugyanilyen mozdony szolgálta a cukorgyárat itt. De azok nyomait nem találtam meg az ipari létesítmény területén

Talán egyszer méltó módon is nyugdíjba mehet és nosztalgiajárműként megújulva egy szebb környezetbe kerülve meséli a munkával töltött időket.

A tatai vár éjszakai pompájában

A tatai vár éjjel, kivilágítva az Öreg tó túlpartjáról impozáns látványt nyújt.

Tata Castle at night

A kép teljes felbontású, nagyítható változata ide kattintva érhető el.

Drukkerek harca a Népszigeten - Kispest vagy Újpest?

Ha az ember nyitott szemmel jár a világban, néha a városi élet egy-egy szép, vagy vicces részleteit is megtapasztalhatja.

Az alábbi graffitin felületesen szemlélve nem egyértelmű, hogy a felirat Kispest vagy Újpest szeretne lenni, ám kis fantáziával és alaposabb vizsgálattal kirajzolódik a valóság: valaha, kezdetben Kispest volt a felirat (és mellette fekete színnel a 2018-as év is feltűnik), de egy másik fővárosi labdarúgócsapat drukkerének láthatóan nem tetszett és átjavította Újpestre (a nyomatékosság kedvéért csapata lila színével évjáratozta is: 2020). A kép a Népszigeten készült.

Így már érthető...

Kispest vagy Újpest?

A népszigeti Ganz Hajógyár romjainak nyomában

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

Ganz Hajógyár

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A kisebb csarnoképület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Az oldalfalak nélküli, magas épület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A nagy csarnoképület

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

További képek

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

Ganz Hajógyár

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

 

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

 

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu

Máltán fotózták a friss festésű állami cargo gépet

Már tavaly ősszel járta körbe a hazai nyomtatott és online sajtót, hogy Magyarország egy Airbus A330-200F típusú használt cargo (teherszállító) repülőgépet vásárol.

A gép hamarosan már a korábbi tulajdonos Qatar Airways matricáitól megfosztva, de az arab légitársaság szürke színében teljesítette útjait, elsősorban a Covid elleni védekezéshez (ezzel érkeztek a keleti vakcinák év elején).

Aztán most kevesebb sajtónyilvánossággal, de feltűnhetett, hogy a gép új festésben pompázik, méghozzá nem is akármilyenben. Máltán szemfüles spotterek arany-fehér festésű, valamint Hungary Air Cargo (magyar légi teherfuvarozás) és Government of Hungary (Magyarország kormánya) feliratokkal fotózták a HA-LHU lajstromjelű gépet. A szárnyvégeken (winglet) pedig a magyar zászló lett felfestve.

ha-lhu-government-of-hungary-airbus-a330-243f-Planespotters-Net-1198349-35dfcab36d-o

A kép forrása: Planespotters.net

Egyébként még tavaly olyan infót olvastam, hogy az egyébként logikusnak tűnő Magyar Légierő helyett a Wizz Air üzemelteti a gépet. Ennek okaként több sajtótermék azt hozta fel, hogy főleg a Covid alatt jön jól az, hogy polgári lajstromjel alatt sokkal egyszerűbb a szükséges repülési engedélyeket beszerezni, mint egy katonai gép esetén.