Archívum: 2021.

A Netflix november 10-én elérhetővé tette a Jurassic World - Krétakori tábor (Jurassic World: Camp Cretaceous) hivatalos előzetesét.

A trailer szerint december 3-tól nézhetjük a 3 évadon át már látott 6 tinédzser menekülési kísérleteit.

Néhány dolog biztosan kiderül a trailer képkockáiból: nem Costa Rica-ra jutottak el a hajóval, a a mosasaurus ismét megkeseríti a menekülők életét, találkozunk eddig nem látott őskori állatokkal és újabb kalandok nehezítik meg a hajótörést szenvedett csapat életét.

A tortúra és az újabb menekülési kísérlet tehát pénteken, december 3-án folytatódik!

Elképzelhetetlenül nagy gyárépületek, enyészet, pusztulat, üveg- és építési törmelék, gaz, graffiti, omladozó csarnokok, szélfútta szemét - ezekkel jellemezhető ma az egykor szebb napokat is látott Ganz Hajógyár a budapesti Népszigeten.

Az elhagyatott ipari komplexum falai között készült többek között a 2019-es Hableány-katasztrófa óta ismertté vált Clark Ádám hajódaru is. Hogy pontosan mennyi és milyen hajó készült itt, sok lenne felsorolni, a poszt egyik forrásaként szolgáló Hajozas.hu cikkében elég pontosan megtalálható ezen információ.

A gyár területe hivatalosan magánterület és látogatni sem szabad, ám a kapu tárva-nyitva fogadott és az interneten fellelhető különböző posztok tanúsága szerint őrizetlen és gyakorlatilag szabad a ki- és bejárás. Elegendő idő hiányában nem néztem teljesen végig az egész komplexumot, talán nem is baj, hisz így maradt nyomós indok a későbbi visszatérésre.

A poszt végén található linken az összes általam készített kép megtekinthető nagy méretben, továbbá Hajner Gyula urbexpápa tavalyi, igencsak részletes területbejáró videója is megtalálható.

A gyár rövid története

A gyárat 1907-ben alapították és kezdték meg a termelést a Népszigeten. 1949-ben államosították és beolvasztották a Ganz Hajógyárba. A Hajozas.hu cikke szerint Magyarországon a rendszerváltásig itt gyártották a legtöbb úszódarut. A Clark Ádám például 1980-ban készült többek között az Árpád híd építéséhez, és nagyon sokáig a legnagyobb teherbírású hajódaru volt Közép-Európában. Mint sok más hasonló üzemünk, 1990-től kezdett hanyatlani a hazai hajógyártás. Arról egyelőre nem leltem fel információt, mikor készült itt utoljára bármi is, de megkockáztatom, igazán jelentős termék a rendszerváltás óta nem igazán gördült ki a főkapun. Annyit viszont megemlítenek a források, hogy 2007 után indultak a felszámolási eljárások. A cég legutóbbi nevében (Ganz Sziget Hajó-, Daru- és Acélszerkezetgyártó Kft) már szerepel az "f.a.", azaz "felszámolás alatt" jelző.

A kompexum ma

Talán mondani se kell, de az üzemen kívül helyezés a komplexumnak nem épp hasznára vált. Düledező, üresen álló egyébként gigantikus méretű csarnokok, mindenütt törmelék, üvegszilánk, a külső területeken gaz, szintén szanaszét heverő törmelék, sokszor alig látható nyitott aknák, fedél nélküli csatornanyílások, elburjánzó növényzet jellemzi. Valamennyire azért mégis karbantartják a helyszínt, mivel több helyen fakivágás nyomai láthatók és a gaz sem embermagasságú, inkább "csak" térdig ér.

Az épületegyüttes főképp a következőkből áll: a kapu két oldalán lévő két portaépület, az első kisebb csarnoképület, a gigantikus méretű nagy csarnoképület, mögötte egy még általam be nem járt, utólag hozzáépített csarnok, a nagy csarnok melletti nyitott oldalú, rendkívül magasra épített hajócsarnok, valamint a kiszolgáló épületek (én csak irodaépületeknek neveztem őket).

A porta épületei

A kisebb csarnoképület

Az oldalfalak nélküli, magas épület

A nagy csarnoképület

További képek

A fenti képek, több továbbival együtt megtekinthetők nagy felbontásban ide kattintva.

Videó a gyárkomplexumról

Hajner Gyula, a hazai urbex pápája 2020-ban bejárta a teljes szellemgyárat, videója megtekinthető az alábbiakban

Forrás: képek: saját | szöveg: Hajozas.hu, Index.hu

Ha te is elkötelezettje vagy a fennartható jövőnek, a környezettudatosságnak és a szelektív hulladékgyűjtésnek, úgy ahogy én, valószínűleg érdekel is, vajon mit lehet újrahasznosítani és mit nem. Már csak azért is, hogy ne dolgozzunk a konyhában feleslegesen.

Az emberek egy része környezettudatos, de ezek közül is vannak jó páran, akik csak "műanyag - papír - fém" elvet követnek, pedig ezek közül is ezerféle van. A cím alapján az alábbiakban a műanyagokról lesz szó.

Műanyagok

Általános iskolai kémiaóráról ismerősen cseng korunk egyik leggyakoribb és egyben legvitatottabb találmánya a műanyag névre keresztelt kőolajszármazék. Nehezen képzelhető el nélküle az életünk, de épp annyi vita, tévhit és probléma övezi. Főleg a hulladékkezelésüket - ami legtöbbször nincs, ez a gond. Pedig a műanyagok jó része újrahasznosítható. Az iskolából még rémlik talán, hogy rengeteg féle műanyag létezik, mind különböző célra, talán még az is megvan, hogy két-három betűs rövidítéseket kaptak: PP, PET, PE, satöbbi. Az már végképp az alma mater homályába veszik, hogy pontosan mi is a nevük, legfeljebb arra emlékszünk, hogy "polivalami". És valóban, polietilén, polisztirol, polikarbonát. Hogy az olyat ne is említsem, hogy akrilnitril butadién sztirol. Micsoda nyelvtörő kifejezések, hát hogy lehetne ezeket megjegyezni?

Szelektív gyűjtés. De hogyan?

Ez sem újkeletű, rémlik olyan tévképzet, hogy ezeket valami sárga színű kukába kell gyűjteni. Talán még az is, hogy érdemes a szennyezetteket elmosni, de inkább csak elöblíteni. Tehát nem kell nekiesni mosószerrel, üvegkefével, vagy mosogatógéppel, ezek teljesen szükségtelenek.

Vannak, akik műanyak-műanyag alapon mindent bedobnak. Tiszta vagy sem, valóban csak műanyag-e vagy sem (esetleg műanyag és valami más kombinációja), újrahasznosítható-e vagy sem.

De mit tegyen a földi halandó, ha még ezt a kissé bonyolult feladatot, mint a műanyagok újrahasznosítása, szeretné sokkal hatékonyabban és környezettudatosabban végezni?

Ez nem is annyira bonyolult, mint elsőre gondolnánk. A műnyagok 90%-a csomagolási műanyag, ezeken elvben kötelezően, gyakorlatilag inkább nagyrészt megtalálható egy körkörös háromszög, valamint a két-három betűs rövidítés.

Viszont, amit lehet eddig nem figyeltél, vagy nem vettél észre, többnyire (de sajnos ez sem mindig) egy számjegy is van a háromszögben. Ez az igazi varázslat. Bár a számokból sok van, neked mindössze hármat kell megjegyezned és profi műanyag újrahasznosító leszel.

Amennyiben a kérdéses műanyagon megtalálható a szám, neked csak a 3, 6 és 7 számjegyeket kell fejben tartani. Ezek ugyanis nem újrahasznosíthatóak, a fenti ábrán ezek pirossal vannak jelölve:

• 3 - PVC (polivinil-klorid)
• 6 - PS (polisztirol)
• 7 - egyéb

Ha bármelyik másik műanyag jelölést találod és nem kombinált anyag (pl. fémmel sajtolt, gőzölt), hanem tényleg csak műanyag, nem tudsz mellé lőni: mehet a szelektívbe. És még csak a poszt elején említett furcsa poli-kezdetű szavakat se kell megjegyezni.

Kivételek, tévhitek

Nyilván mint mindig, van kivétel, tehát nem minden használható újra, ami annak látszik. Kivételekből is felsorolhatatlanul sok van, csak két, saját tapasztalatból látott tévképzetet sorolnék fel.

A polisztirol hab, amit a hétköznapi életben csak hungarocellként hívunk, a 6-os számot viseli, ez nem újrahasznosítható, ne dobjuk a sárga kukába (sajnos ennek ellenére sokszor látom).

A CD, DVD lemez anyagát ugyan sokan ismerik: polikarbonát: rendkívül ellenálló műanyag, ebből készülnek még napszemüvegek, rendőrségi pajzsok és sok más, műanyag burkolatok (pl. lámpa, elektromos/elelktronikus eszköz), olyan helyzetben használatos eszközök esetén, ahol az ellenállóság nagyon fontos. Nos, a CD egy része valóban ez, de sok más egyéb anyagot is tartalmaz, pl. fémeket, lakkot, festéket. Ezért, bár a fő anyaga műanyag, mégsem hasznosítható újra.

Bízom benne, hogy ezek után már nem fog fejtörést okozni egy műanyag csomagolóanyag sorsa, csupán megnézed az oldalát vagy az alját, a kis körkörös háromszöget, a rövidítést és a számkódot keresve, és már tudni fogod, hol a helye.

Már tavaly ősszel járta körbe a hazai nyomtatott és online sajtót, hogy Magyarország egy Airbus A330-200F típusú használt cargo (teherszállít&oacute repülőgépet vásárol.

A gép hamarosan már a korábbi tulajdonos Qatar Airways matricáitól megfosztva, de az arab légitársaság szürke színében teljesítette útjait, elsősorban a Covid elleni védekezéshez (ezzel érkeztek a keleti vakcinák év elején).

Aztán most kevesebb sajtónyilvánossággal, de feltűnhetett, hogy a gép új festésben pompázik, méghozzá nem is akármilyenben. Máltán szemfüles spotterek arany-fehér festésű, valamint Hungary Air Cargo (magyar légi teherfuvarozás) és Government of Hungary (Magyarország kormánya) feliratokkal fotózták a HA-LHU lajstromjelű gépet. A szárnyvégeken (winglet) pedig a magyar zászló lett felfestve.

A kép forrása: Planespotters.net

Egyébként még tavaly olyan infót olvastam, hogy az egyébként logikusnak tűnő Magyar Légierő helyett a Wizz Air üzemelteti a gépet. Ennek okaként több sajtótermék azt hozta fel, hogy főleg a Covid alatt jön jól az, hogy polgári lajstromjel alatt sokkal egyszerűbb a szükséges repülési engedélyeket beszerezni, mint egy katonai gép esetén.

Ritkán hordasz nyakkendőt és ha épp szükséges, akkor hosszú félórákat töltesz a próbálkozással, miközben a telefonodon Youtubereket követve próbálsz ihletet gyűjteni. Ismerős.

Én is sok videót láttam már nyakkendőkötésről, egy részük egyszerűen használhatatlan, mivel nem kellően illusztrálja a folyamatot.

Akkor jöjjön a világ legegyszerűbb nyakkendőkötése, ami ráadásul baromi jól néz ki. Kipróbáltam, tényleg ennyi, ahogy a csinos szőke hölgy a videóban csinálja. Ahogy a videó címe is mutatja, ez egy "half Windsor", tehát nem az a nagy, bumszli igazi "full Windsor knot", de sokszor ez nem is lényeges. Ez kevesebb hurokból áll és kisebb csomót eredményez, cserébe baromi egyszerű és az utómunka is könnyű, mire formára állítod a csomót.

Ennyi... tényleg mindössze két percet vesz igénybe. A legkomolyabb események (esküvő, nagy presztízsű esemény) kivételével nyugodtan használhatod ezt a csomót, akár egy állásinterjú, vagy egy céges karácsonyi összejövetel során is.