Archívum: 2009.

T-Mobile karácsonyi reklám

A T-Mobile mindig is élen járt a jó reklámok készítésében, és persze mindig karácsonyra hozza a legjobb formáját. Emlékezhetünk a Családbarát reklámjára a hógolyózó családtagokról.

De az idei sikerült eddig a legjobbra ezzel a kellemes nótával. Ha esetleg valaki még nem látta volna:

"Hóban ébred majd az ünnep
Minden percben nevet ránk,
Tud-e bármi szebbet adni,
Mint a békés nagy világ."

Kanalas game

Mai szó/képviccünk:

Játssz a "kanalas game"-mel

 

Kanalas game

Napsütötte völgy, Bohinj

Sokan még nem hallottak róla, nem is tudják merre található, mások pedig visszavágynak. Bohinj Szlovénia egyik népszerű turistaközpontja, legyen nyár vagy akár tél. Részben munkahelyi okokból, részben pedig kirándulási célból volt szerencsém az olasz- és osztrák határvonalakhoz közel eső völgybe eljutnom, melynek közepén található a névadó Bohijni-tó. A levegő tiszta, a táj magával ragadó.

 

Bohinjról

BohinjBohinj a Júliai Alpokban található völgy, illetve ennek közepén található tó neve (szlovénül Bohinjsko jezero), 530 m magasan terül el a hegyekkel körülvett táj. Bohinj igen változatos, és számos lehetőség kínálkozik az ide ellátogatóknak. Télen egyértelműen a síelés a fő vonzereje, az akár 1.900 m-es magasságba nyúló hegyekről számos sípályán lehet sportolni. A völgyből egy kabinos lift drótkötélpályán visz fel 1.500 méter magasba. Innen pedig síliftekkel lehet a pályák tetejére eljutni. Föntről lenyűgöző panoráma nyílik a völgyre, a tóra és a környező településekre. A völgyben fő bevételi forrás a turizmus, az erdőgazdálkodás, állattartás és a tejtermelés. Bár a magyar ember egyelőre nem lát benne fantáziát, Bohinj nemcsak télen vonzza a turistákat, hiszen egész évben lehet kirándulni, üdülni, kikapcsolódni. Mi magyarok többnyire tengerparton süttetjük a hasunkat egyetlen szabad vakációs hetünkben, azonban Nyugat-Európából számos látogató keresi fel a környéket. Ottlétünkkor is jónéhány német turistába botlottam. A völgy legcsalogatóbb látnivalója kétségkívül a tó, mely szelíden terül el a hegyek között. Kis települések vannnak erre, az összlakosság mindössze ötezer főre tehető. A környék központja Ribčev Laz, a tó keleti partján található.

A túrázni vágyóknak kiváló lehetőségeket nyújt a Triglav Nemzeti Park, hiszen a patak mentén többszáz méter szintkülönbséget lehet megtenni az erdős-dombos területen, több alkalommal izgalmas hidakon keresztezve a patakot, mely alant már csendesen csobog, feljebb pedig vad, duzzadó, sok helyen vízesésként lezúduló víztömeg.

 

Három nap Bohinjban

Bár nem töltöttünk el túlságosan sok időt itt, azért programokban nem volt hiány. A Budapesttől Bohinjig tartó nagyjából 10 órás buszozás nem épp a legkellemesebb, azért nem kell egyből kiábrándulni. Mivel a csoportot számos kitérővel és megállóval sikerült csak felvenni, valóban hosszúra nyúlt az odaút. Egyéb esetben autóval 6-7 óra csak a távolság (kb. 480-500 km a fővárosunktól). Az út nagy részét a magyar és szlovén autópályákon lehet megtenni, a fővárost, Ljubljanát elhagyva már csak kb 130 km-re van a völgy.

A hosszú út után szálláshelyünkön jó volt kicsit megpihenni, volt nagyjából két óránk a vacsoráig - kellett is.

Másnap a reggelit követően csoportunk felkereste Ribčev Laz-t, és az út fő céljaként végiglátogattunk néhány szálláshelyet. Apartmanok, panziók és szállodák vannak vegyesen a környéken, számos kellemes és tiszta szálláslehetőséget nyújt a környék az ide utazók számára. A városban beszerzett ebéd elfogyasztása után igencsak kellemes perceket töltöttünk a tó keleti partján, a Szent János-templom (Cerkev Sv. Janeza) szomszédságában. Itt készült egy nagyobb adag fotó is. Később ellátogattunk a Triglav Nemzeti Parkba is, ahol egy fél túrának lehettünk szerencsés résztvevői. A Száva előfutáraként ismert Savica folyó és számos patak csordogál le a hegyekből, melynek mentén egészen érdekes természeti jelenségeket lehet megfigyelni. Az egyik legizgalmasabb kétségkívül a mélyen a sziklába vájt medrű folyó, ilyet tényleg nem lehet mindennap látni. Felejthetetlen élmény a több helyen is öblökben, lágy vízeséseken lecsituló folyó, mely aztán ismét szélsebes vágtába kezdve zúdul lefelé a völgy irányába.

Időnk kevés volt, a nemzeti parkban ennek többszörösét is elbámészkodhatja az ember. Viszont a túrázás után nagyon hasznosnak bizonyult a vacsora.

Miután a harmadik nap eleje is a szakmával telt, és ismeretes a hosszú hazaút, túl sok szabadidő nem maradt, ezt a völgyből kiérve a hasonló adottságokkal rendelkező Bledben töltöttük el. A Bledi-tó kisebb mint a Bohinji-tó, de azért itt is el lehet kattintgatni néhány megabájtot a digitális fényképezőn. A tó legnagyobb attrakciója a vár, illetve a kis szigeten található templom. A templomig 99 lépcső vezet fel, kényelmes lehet esküvőkor oda felgyalogolni. Ráadásul az itteni hagyomány szerint a menyasszonynak ezt az utat teljes csöndben kell megtennie.

A bledi nézelődés után indulhattunk haza. Buszunk az ideúttal ellentétben már jóval kevesebb helyen állt meg, ha jól emlékszem, valahol Ljubljana után tett pihenőnk után már csak magyar területen fordultunk le ismét az autópályáról. Habár délután egy óra lehetett, mikor Bledből elindultunk, mégis nagyjából este tízre értünk vissza Pestre.

A hosszú buszozás után az egyetlen negatívum talán a rövid idő lehet, hiszen 3 nap azért tényleg nem valami sok. Akit pedig az alábbi ízelítő képek, valamint a többi kép se győz meg, nem marad más választása, mint személyesen megismerkedni a Bohinjjal.

 

Képek

Hegyek A Bohinji-tó
Hegyekkel körülvett táj A Bohinji-tó
A tó mögötte a hegyekkel Messze a hegyek láthatók
A Bohinji-tó, partján a csónakházzal
A tavat körülölelő hegyek
Erdős vidéken folyik a patak Turistacsalogatás Ribcev Laz-ban
Fás vidéken folyik keresztül a patak Turistacsalogatás Ribcev Laz-ban
Alpesi házak Szurdokba vájt folyómeder
Alpesi házak A szurdokba vájt folyómeder
Fákkal borított érintetlen terület Látkép a hegyekre
A patak a nemzeti park területén Kilátás a hegyre

 

Vállalkozzunk a napirend megtervezésére

Este van, ideje megtervezni a holnapot - indulna egy átlagos hétköznap este. Na igen, de előtte nem árt tisztázni a tényt, hogy ha a program minden pontja teljesül, meglehetősen mozgalmas napnak nézünk elébe.

NapirendNo lássuk csak! Természetesen korai kelés, reggeli és kávé után indulás a közeli fénymásoló üzletbe, személyi okmányokat másolni, nagyjából háromnegyed kilencre. Ismerős hely, egyutcányira innen, különösebb tervezést nem igényel. Ha a rutinművelet megvan, célba vehetjük a fotóüzletet is, a pendrive-on lévő digitális igazolványkép analóg mását előhívatni. Ha jól saccolok, a kilences érkezést követően úgy negyed 10-kor már indulhatok a főiskolára beiratkozni. Megint rutinműveletnek ígérkezik, nem először csinálom. A kérdés csak az, most megint mire vesznek rá, amivel eltölthetek egy-két órát a bürökratikus útvesztőben.

Nagyjából már ebédidőben járunk, vagy lesz idő enni, vagy nem. Különben egyig nem érek a Visegrádi utcai okmányirodába. Ha sikerül, akkor megpróbálok értelmes ábrázatot vágni a fotózás során, hogy a készülő útlevélhez minél tovább felismerhető kép készüljön, végülis jópár évig ezt kell majd használnom. Mint Mátyás király, fogok kilépni az okmányirodából: van is útlevelem meg nincs is - hiszen mégiscsak később vehetem fizikailag a kezembe.

Irány egy bank, remélhetőleg nem lesznek sokan ahhoz, hogy legyen türelmem kivárni a soromat hogy megszüntethessem a bankszámlámat - ebből elég lesz egy is, felesleges kettő.

Jó, már csak apróság: ha még lesz idő, talán ügyintézhetek az APEH-nál is, ha nem, ez a tétel halasztható a napirendben, maximum sorbanállok legközelebb.

Ha belegondolunk, a fenti program megvalósulása esetén is akkorra végzek, mintha munkából térnék haza, és a rohanás miatt még fáradtabb is lehetek.

Augusztus huszadika

Szikrázó gömbök (is) voltakMivel minden évben egyre jobb az augusztus huszadikai tűzijáték, azt hiszem, felesleges is ecsetelni, melyik évi volt szebb és miért. Helyette néhány ízelítő kép található alább, addig, míg a többi kép javítgatásai elkészülnek, és felkerülnek népszemlére.

A Szent István-napi parádék mindig is a legnagyobb látványosságnak számítottak Budapesten, olyannyira, hogy a nyár végi ünnep a külföldiek számára is rendkívüli látványosság - ugye érezzük, hogy magyar állami ünnepnapról van szó?

A légiparádéról nem tudtam fotókat készíteni, mivel a Magyar Repülő Szövetség által szervezett légibemutatót előző nap betiltották (valami baromság miatt), a Red Bull Air Race pedig nem vonzott önmagában. Aztán a légibemutató az air race mellett mégiscsak a program része maradt, úgyhogy marad a jövő évi bemutatóra történő felkészülés és fotóspróba. Bár nem saját készítés, alább látható az MRSZ-bemutató két fő látványosságának számító Malév utasszállító gép (Boeing 737-800) és a francia második világháborús veterán gép, a Douglas DC3.

 

Tehát következzen néhány kép:

(nagyítás kattintásra)

Színkavalkád Villámbotok
Fénygömbök a Duna felett Fénycsóvák a hídról
Szikrázik az Erzsébet-híd A Dunáról kilövellő színek
Sziporkázik az Erzsébet-híd Fénycsóvák a Dunán pihenő uszályokról
A Malév Boeing 737-ese A veterán Douglas DC3
A Malév Boeing 737-es utasszállítója A veterán Douglas DC3